Budai Királyi Palota, A Budavári Palota 700 Éves Históriája 2. - Hg.Hu

japán-juhar-szaporítása

A király és felesége, Sisi elődeiknél többet tartózkodtak itt. A kiegyezés után a magyar politikai elit úgy vélte: méltó gesztus lenne az uralkodó felé a királyi palota újjáépítése, ami a millenniumi ünnepségek egyik kulcsmozzanata is lehetne. Az első terveket Ybl Miklós készítette el, halála után Hauszmann Alajos folytatta a munkálatokat. A neobarokk palota 1904-re készült el. A korszak legjobb magyar mesterei dolgoztak rajta, a Duna-parti, egybenyitható, 200 méter hosszú, díszes teremsor Európa egyik legnagyobbja volt. A II. világháborúban a palota a berendezésével együtt súlyosan megrongálódott – drasztikus visszabontása a hatalomra jutó kommunista vezetőség döntése volt. Egyedül a nádori kripta maradt meg eredeti formájában, amit később, 1973-ban kifosztottak. Az évtizedekig csonkán és torzón álló várépület heves viták tárgya volt, végül 1958-ban született meg a döntés, hogy a palotába az újjáépítések után a nemzet nagy értékeit őrző intézmények kerüljenek. A puritán szellemű felújítás 1985-re fejeződött be: utolsóként az Országos Széchényi Könyvtár költözött be a krisztinavárosi szárnyba.

Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001) | Könyvtár | Hungaricana
Teljes film
A budai Királyi Palota a barokk korban

Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001) | Könyvtár | Hungaricana

Teljes film

Budavári Palota - Királyi Palota
Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001) | Könyvtár | Hungaricana
Spartacus sorozat 1 évad dorai sorozat 1 evad 1 resz
Auchan medence szűrő online
Zsár-fa Kádár és Asztalosműhely
Éjszakai izzadás férfiaknál, Az éjszakai izzadás főbb okai összefoglalva

Már István főherceg helytartósága alatt bővítették ki a dunai homlokzat négyoszlopos kolonnádját az új homlokzati arányokhoz jobban igazodó, ma is látható hatoszlopos megoldásúvá. 1849 májusában, Buda ostroma során a várat védő császáriak a palotába szorultak vissza, amely ezért súlyos sérüléseket szenvedett külsőleg és belsőleg egyaránt. A beszámolók szerint a III. Károly idejéből származó épületrész a földszintig kiégett, szomszédja pedig, a mai D-épület szintén lángra kapott és tetőszerkezete leégett. A forradalom leverése után már 1851-ben megkezdték a helyreállítást, ami olyan tempóban haladt, hogy Ferenc József egy évre rá itt szállt meg egy rövidebb ideig. Az épület dunai homlokzatának középén felépült a romantikus architektúrájú kupola, valamint tövében elhelyezték a bécsi szobrász, August la Vigne négy allegorikus szobrát, mellyel elkezdődött a palota szobrászati díszítése is. A rekonstrukciót 1857-re fejezték be teljesen. A budai királyi palota nyugati udvara 1880 körül. Forrás: Czagány István: A budavári palota és a Szent György téri épületek, 1966 A palota legnagyobb léptékű fejlesztését az 1867-es kiegyezést követő gazdasági és politikai konszolidálódás, valamint Ferenc József budai koronázásának tapasztalatai alapozták meg.

A budai Királyi Palota a barokk korban