Balassi Bálint Versei — Balassi Bálint: Egy Katonaének (Elemzés) - Oldal 2 A 7-Ből - Műelemzés Blog
A vers Balassi-strófában íródott, azaz a három sorból szerkesztett versszak minden sora a belső rímek által három egységre tagolódik. Emellett az egész vers háromszor három, tehát kilenc strófából áll. Az egy katonaének "hárompillérű kompozíció", s ez a három pillér az 1., az 5., és a 9. strófa. Az 1. versszak lelkes kérdése önmagában rejti a választ is. A felkiáltásszerű szónoki kérdés elsősorban a természet harmonikus, egyetemes szépségével érvel a végek élete mellet, felsorakoztatva mindazt, amit a kikelet értékként az embernek nyújtani tud. A következő szerkezeti egység (2-4. ) az első strófa állítását igazolja, részletezi. Mozgalmas képek sorozatában jeleníti meg a végvári vitézek életének mozzanatait: a harci kedvet, a portyára készülést, az ellenség elé vonulást, az éjszakai ütközetet, párviadalokat, majd a csata elmúltával a letáborozást és elnyugvást. Nem titkolja a vitézi élet férfias keménységét és veszélyességét, sőt az sugallják ezek a képek, hogy éppen ezekkel együtt, ezekért is szép a végek élete.
- Balassi Bálint vitézi versei -
- Balassi bálint versek
- Balassi bálint összes versei
- Balassi Bálint: HARMINCADIK
- Szerelmes versek 💘 Romantikus idézetek mindenkinek 💕
Balassi Bálint vitézi versei -
- Balassi Bálint: Egy katonaének (elemzés) - Oldal 2 a 7-ből - Műelemzés Blog
- Balassi Bálint: Egy katonaének (elemzés) - verselemzes.hu
- A szent johanna gimi 8 1 örökké film
- Dekoráció raklap ötletek
- Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek,Ingatlan,Autó,Állás,Bútor
- Cuki panda rajz tablet
- Dormeo takaró és perna szett video
Katonaénekével szinte teljesen újfajta lírát teremtett. A reneszánsz kori európai irodalomban a vitézi ének mint műfaj nem létezett: csak Magyarországon alakult ki, ahol egészen más történelmi körülmények voltak, mint nyugaton. Nem véletlen, hogy nálunk a hazáért és a kereszténységért való hősi küzdelem témája lett a költészetnek, hiszen itt zajlottak a törökellenes harcok. A 16. századi Magyarországon lényegében tovább élt a középkori lovagi értékrend, mivel a török hódítás miatt felértékelődött a végvári vitézek szerepe, akik megvédték a magyar lakosságot a hódoltság területéről érkező betörésektől és rajtaütésekkel nyugtalanították a törököt. A vitézi ének műfaját Balassi teremtette meg, vagy legalábbis emelte fel a műköltészet színvonalára. Korábban csak históriás énekek szóltak katonákról, Balassi ezeknek az epikus anyagát dolgozta fel az Egy katonaének ben. A vers hangvételében bizonyos lelkesedés érezhető, ami a költő személyes motiváltságából fakad. (Ne feledjük, hogy a katonaélet afféle menekülőút volt a züllés szélén álló, korlátokat nem tűrő, lobbanékony költő számára. )
Balassi bálint versek
Az ezek közt levő strófák (2-4. és 6-8. versszak) a pillérközök. A hárompillérű versszerkezet Balassi egyik legtöbbet használt kompozíciótípusa, több mint 10 verset írt hasonló felépítésben. A hárompillérű verskompozícióban az első, a középső és az utolsó versszaknak van kiemelkedő szerepe. Az első versszak adja meg az alaphangulatot, felvázolja a vers tartalmát, gondolati lényegét. A középső az eszmei, gondolati súlypont, amely magába sűríti a mű gondolati mondanivalóját. Az utolsó strófa pedig egyfajta összegzés vagy lezárás, amely visszautal erre a lényegi mondandóra. A pillérközökben vagy köztes strófákban vannak az érvelések, illetve ezek a strófák konkretizálják a vers gondolati tartalmát. Nézzük meg, mindez hogy valósul meg az Egy katonaének ben! A pillérversszakok szentenciózusan megfogalmazzák a vitézi élet értékes és példaadó voltát, a köztes versszakok pedig életképet adnak. A realizmussal megalkotott életképet a három pillér átnemesíti, ódává emeli. Az 1. strófában a végekről ír a költő, és a végvári vitézeket szólítja meg egy költői kérdéssel.
Veres zászlók alatt lobogós kopiát vitézek ott viselik, Roppant sereg előtt távol az sík mezőt széllyel nyargalják, nézik; Az párduckápákkal, fényes sisakokkal, forgókkal szép mindenik. Jó szerecsen lovak alattok ugrálnak, hogyha trombita riadt, Köztök ki strázsát áll, ki lováról leszáll, nyugszik reggel, hol virradt, Midőn éjten-éjjel csataviseléssel mindenik lankadt s fáradt. Az jó hírért, névért s az szép tisztességért ők mindent hátra hadnak, Emberségről példát, vitézségről formát mindeneknek ők adnak, Midőn, mint jó rárók, mezőn széllyel járók, vagdalkoznak, futtatnak. Ellenséget látván örömmel kiáltván ők kopiákot törnek, S ha súlyosan vagyon az dolog harcokon, szólítatlan megtérnek, Sok vérben fertezvén arcul reá térvén űzőt sokszor megvernek. Az nagy széles mező, az szép liget, erdő sétáló palotájok, Az utaknak lese, kemény harcok helye tanuló oskolájok, Csatán való éhség, szomjúság, nagy hévség s fáradtság múlatságok. Az éles szablyákban örvendeznek méltán, mert ők fejeket szednek, Viadalhelyeken véresen, sebesen, halva sokan feküsznek, Sok vad s madár gyomra gyakran koporsója vitézül holt testeknek.
Balassi bálint összes versei
Az 5. versszak a "második pillér". Az 1. szakaszban a költemény címzettjeihez, a vitézekhez fordul közvetlenül a költő, közvetett címzettjeit, az olvasókat pedig érzelmi érvekkel akarta meggyőzni a végvári élet szépségéről. Most az 5. strófában a részleteket elhagyva, azok fölé emelkedve, a katonaélet a kor legmagasabb eszményének rangjára emeli. Balassi tudatos szerkesztő művészetére vall, hogy a vers középpontjába helyezi ezt a strófát, melyben az ellenségét kereső, a halál kockázatát is vállaló vitézek erkölcsi nagyságát hirdeti: "Emberségről példát, vitézségről formát mindeneknek ők adnak. " A "szép tisztesség" és a humanista "hírnév" övezi a katonákat, hiszen harcuk egyszerre jelenti az "édes haza" és a kereszténység védelmét. Balassi fedezi fel a hazáért vívott önfeláldozó küzdelem erkölcsi szépségét, mely hozzátartozott a reneszánsz emberi teljességhez. A következő nagy szerkezeti egység újra három szakaszból áll (6-8. ). Ismét mozzanatos képek peregnek előttünk a katonaéletből.
Balassi Bálint: HARMINCADIK
Egy katona�nek Vit�zek, mi lehet ez sz�les f�ld felett szebb dolog az v�gekn�l? Holott kikeletkor az sok sz�p mad�r sz�l, kivel ember ugyan �l, Mező j� illatot, az �g sz�p harmatot �d, ki kedves mindenn�l. Tov�bb... H�bor� 1 0 Adj m�r csendess�get Adj m�r csendess�get, lelki b�kess�get, mennyb�li �r! Bujdos� elm�met �dd b�t�l sz�vemet, kit sok k�n f�r! Tov�bb... Ima B�cs� az �lettől 1 0 Hogy J�li�ra tal�la, �gy k�sz�ne neki Ez vil�g sem kell m�r nekem N�lad n�lk�l, sz�p szerelmem, Ki �llasz most �nmellettem, Eg�szs�ggel, �des lelkem? Tov�bb... Kedvesemnek J�k�v�ns�g 6 1 Az C�lia b�natj�r�l Mint sz�p liliomsz�l, ha f�lbemetszve �ll, fej�t f�ldh�z bocs�tja, C�lia sz�p feje �gy �ll lefiggesztve... Szomor�s�g 6 0 Az erd�li asszony kez�ről Ha szinte �rdemem nincs is arra n�kem, hogy ő �ngem szeressen, Csak �ldott kez�vel, mint sz�p erekly�vel... Viszonzatlan 4 0
Szerelmes versek 💘 Romantikus idézetek mindenkinek 💕
alassi Bálint (1554-1594) Zólyom várában született a renenszánsz korszak művelt humanistája, aki szűkre szabott negyven életévében volt gazdag főúr és üldözött bujdosó, vágyakozó szerelmes, és nem utolsó sorban hős végvári vitéz. Balassi Bálint lírai költészetében megtaláljuk a szerelmes verseket, a vitézi életről szóló költészetet és az istenes verseket is. Sajnos istenes verseiből csak 19 készült el, mert időközben a költő hősi halált halt Esztergom ostrománál, ám ennek ellenére költészete a magyar irodalom szerves és elhanyagolhatatlan része. Istenes versei különlegesek, mert szorosan kapcsolódnak szerelmes lírájához, ugyanis jellemző rájuk, hogy Istent éppolyan szerelmes hangon szólítja meg, mint imádott Júliáját. Olvassunk bátran Balassi strófákat, mert sokat tanulhatunk még ma is belőlük! 1 Mint az szomjú szarvas, kit vadász rettentett Hegyeken-völgyeken széllyel mind kergetett, Rí, léh, s alig vehet szegény lélegzetet, Keres kútfejeket, 2 Úgy keres, Úr Isten, lelkem most t�... Ad Deum filium, pro impetranda militari virtute, [az "Vitézek, mi lehet"nótájára] 1 Az Szentháromságnak, kinek imádkoznak, Kristus, másod személye!
Ez a nagy erejű érzelmi kitörés egyszerre válasz is a két, hangulatilag eltérő képsorozatra. Az utolsó sorban már a búcsúzó, költő fájdalmas rezignációval kíván áldást és hadi szerencsét a végek katonáinak. Reader Interactions
Ez világ sem kell már nekem Nálad nélkül, szép szerelmem, Ki állasz most énmellettem, Egészséggel, édes lelkem? Én bús szívem vidámsága, Lelkem édes kévánsága, Te vagy minden boldogsága, Véled isten áldomása. Én drágalátos palotám, Jóillatú piros rózsám, Gyönyerő szép kis violám, Élj sokáig, szép Júliám! Feltámada napom fénye, Szemüldek fekete széne, Két szemem világos fénye, Élj, élj életem reménye! Szerelmedben meggyúlt szívem Csak tégedet óhajt telkem, Én szívem, lelkem, szerelmem, Idvez légy, én fejedelmem! Júliámra hogy találék, Örömemben így köszönék, Térdet-fejet neki hajték, Kin ő csak elmosolyodék.